Bemutatkozás

A kórus rövid története

A Zalaegerszegi Vegyeskar 1957-ban alakult.

1957 szeptemberében Zalaegerszegen a pedagógusok szervezésével megalakult a Zalai Pedagógus Művészegyüttes, mely három művészeti csoportot foglalt magába:

• a kórust, Pungor Antal irányításával,
• a tánckart, vezető koreográfusa Sziky József volt, és
• a zenekart, Vannay János zeneszerző, tanár vezetésével.

1960-ban ezek az együttesek különváltak, kórus része Pedagógus Kórus néven lett önálló. A támogatók (Szakszervezet és a 16. sz. VOLÁN Vállalat) miatt a kórus neve többször változott, így:

• 1964-ben Szakszervezetek Zalaegerszegi Művelődésház Vegyeskar,
• 1966-ban Megyei Művelődésház Vegyeskara, majd
• 1973-ban Megyei Művelődésház és a 16. VOLÁN Vegyeskara lett.

A 60-as években a pedagógusok mellé már csatlakoztak hivatalnokok, iparosok, munkások, középiskolások; általában 50-60 fő énekelt együtt. Ekkoriban népdalok, népdal-feldolgozások, magyar szerzők (Kodály, Bartók, Karai, Bárdos) kórusművei, felkérésre helyi zeneszerzők művei (Vannay, Tóthmátyás Lajos) szerepeltek a műsoron.

Városi rendezvényeken, falvakban „tájolt”, dalostalálkozókon lépett fel a csoport.

A Magyar Rádióban először 1966-ban volt felvétele a kórusnak.

Az első külföldi koncertút 1965-ben Jugoszláviába vezetett.

1967-től rendszeresen megmérette magát a Kórusok Országos Minősítésén.

1974-től Dömötör Ilona vezetése alatt a kórus repertoárja kibővült, a szakmai munka évről évre színvonalasabb lett, a külföldi utazások is egyre gyakrabban színesítették a kórus életét. Finnországba, Franciaországba, Németországba kétszer is eljutottak, ez a 70-es, 80-as években különösen nagy élmény volt a tagok számára.

1974-ben került sor a kórus első önálló koncertjére a zalaegerszegi
Kilián Iskola tornatermében.

Az ország sok kórusát is megismerhették, több dalostalálkozó volt évente az országban, többek közt a KSZDSZ (Közlekedési Dolgozók Szakszervezete) is szervezett hasonló találkozókat. Ezen mint „Volán kórus” vehettek részt.

A kórus ezen időszak alatt érte el azt a magas színvonalat, melyet azóta is sikerült minden karnagynak megtartania és továbbvinnie.

Érdekesség még, hogy 1985-ben a Hevesi Sándor Színház a felszabadulás 40. évfordulójára, Ruszt József rendezésében bemutatta Kodály Zoltán Székely fonó című daljátékát, melyben az énekeseknek komoly szerep jutott.

Ugyanebben az évben kezdődött a kórus egyik legnagyobb sikerű rendezvénye, a karácsonyi koncertek sora. Ez minden karnagy számára az év legszebb feladata, s a város zeneszerető közönségének több évtizede meghatározó koncertélményt nyújt.

1991–től Farkasné Perlaki Edit a repertoárt kibővítette nagyobb lélegzetű oratorikus művekkel (Mozart: Requiem, Rossini: Stabat Mater, Mozart: Koronázási mise). Ekkor is készült felvétel a Magyar Rádióban. Emlékezetes külföldi utak: Olaszország, Ausztria, és a legnagyobb élmény Izrael.

1992-től a megye három nagy városa, Keszthely, Nagykanizsa és Zalaegerszeg vegyeskara rendszeresen találkozott évente, több mint tíz éven át.

1994-ben készült el az együttes első hangfelvétele is, melyet hangkazettán és CD-lemezen is megjelentettek.

1995-től ismét „gazdagodott” a kórus Hajdu Sándor zeneszerző, karnagy személyével, aki zeneszerzőként a kórussal együtt ekkor teljesedett ki. Művei közül is kiemelkedett az 1996-ban nagy sikerrel előadott Márk-passió, valamint a zalaegerszegi születésű Keresztury Dezső verseiből komponált dalciklus „Hazalátogatóban” címmel. A mű több tételét a
Magyar Rádió is rögzítette, és többször leadta.

2001-ben a város kórusai, zenészei nagyszabású szerzői esten ünnepelték Hajdu Sándor sokoldalú munkásságát, aki ekkor a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház zenei vezetőjeként dolgozott, így nagy gyakorlata volt zenekari karnagyként is. Egyesítette többször is a megye kiváló zenészeit, akikkel együttműködve újabb nagyszabású művekkel tudták a Vegyeskar repertoárját bővíteni.

Emlékezetes marad a zalaegerszegi Hangverseny- és Kiállítóterem parkolójában felállított csodaszép színpad, ahol 1998-ban és 2000-ben „Komolyzenei hétvége” címmel szabadtéri koncertek jöttek létre. Itt csendülhetett fel Haydn Teremtés című oratóriuma, illetve Orff Carmina Burana című műve.

Ebben az időszakban kapott először lehetőséget a kórus a bécsi Városháza rendezésében évente megrendezésre kerülő nemzetközi adventi koncertsorozatban („Internationales Adventsingen”) fellépni, melyre ezután szinte minden évben meghívást kaptak.

Külföldi utazásaik közül kiemelkedő élmény volt 1996-ban Portugália, 1997-ben Németország, ahol a Saar-i Ünnepi Játékok keretében Kocsis Zoltán vezényletével, három német kórus társaságában adhatták elő Haydn Teremtés című művét.

Megjelent a kórus második CD-je, melyen a 2000. évi karácsonyi koncert anyagát rögzítették.

2003 őszétől Kovács Kata vette át a kórus vezetését, és fiatalos lendülettel új repertoár és újfajta rendezvények megvalósításán dolgozik azóta is. Munkássága során tovább folytatódott a nagyobb lélegzetű oratorikus művek bemutatása.

2004-ben Marlban a Szimfonikus Zenekarral Händel Messiás című művét adták elő, majd e művet 2005 áprilisában Zalaegerszegen is megszólaltatták. Ezenkívül az elmúlt években nagy sikerrel énekelték Puccini Messa di Gloria, Faure Requiem, Vivaldi Gloria, Bach Magnificat című oratóriumokat. Új kezdeményezésként 2014-ben, a Zene Világnapján a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekarral közösen egy operakoncert keretén belül Verdi, Wagner, Mozart, Smetana, Rossini és Erkel híres operakórusai és nyitányai hangzottak el.

A kórus ebben az időszakban is többször fellépett Varnus Xaver orgonaművész koncertjein Budapesten és Zalaegerszegen.

2007 októberében – hagyományteremtő céllal – megrendezték az I. Nyugat-Dunántúli Kórusfesztivált, – melyre a Dunántúl különböző városainak – Veszprém, Kaposvár, Sopron, Szombathely, Győr, Dombóvár, Nagykanizsa – amatőr vegyeskarait hívták meg. A Fesztivált még két alkalommal,
2009-ben és 2013-ban szervezték meg.

Részt vettek több hazai kórusfesztiválon. 2009 októberében Kaposváron a II . Zákányi Zsolt Kórustalálkozón, 2009 novemberében Szombathelyen a Szent Márton Kórustalálkozón, majd pedig 2015 májusában Vasváron a V. Dévay Géza Kórustalálkozón léptek fel.

2014. július 12-én a Bartók Fesztivál keretében részt vettek egy flashmob elkészítésében, ahol a szombathelyi Vox Savariae és a Capella Cantorum Savariensis kórusokkal közösen Bárdos Lajos Szeged felől című kórusművét szólaltatták meg a Zala Zenekar kíséretével, majd 2015. április 27-én a Zalaegerszegi Női Szalon Anyára hangolva című rendezvényén szerveződött anyák napi flashmob lebonyolításában képviseltették magukat.

Külföldi kórusfesztiválok és kirándulások tekintetében is termékeny korszak volt az elmúlt 14 év, hiszen a kórus koncertezett Németországban, Csehországban, Szlovéniában, részt vettek kórusfesztiválon Prágában, Toscanaban, Barcelonaban és az isztriai Lanternában. Koncertkörúttal egybekötött kirándulást szerveztek Erdélybe, Kárpátaljára, Ausztriába, és még mai napig rendszeres résztvevői a Bécsi Adventnek.

2006-ban minősítő koncertet tartottak, ahol újra megkapták a legmagasabb „Hangversenykórus” minősítést.

2007-ben az 50. jubileumra egy dupla DVD-t készítettek, mely koncertek és utazásaikat bemutató filmrészletek segítségével idézték vissza a kórus „életét”.

2016. december 16-án Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésétől a  Vegyeskar átvehette a „Zalaegerszegért” díjat Zalaegerszeg kulturális életében betöltött meghatározó szerepének, a művészeti értékek megőrzésének és továbbörökítésének, és a város jó hírének országos és nemzetközi szintű öregbítésének elismeréseként.

Zongora kísérőink voltak :

• Jakab Zoltán
• Dömötör Ilona
• Bukics Tiborné
• Lakatos Lászlóné
• Szöllősi Judit
• Fridrich Eszter
• Persa-Greiling Krisztina
• Farkas Anikó
• Vissi Barnabás

Karnagyok

Pungor Antal

Az őrségi Viszákon született 1915-ben, Vas megyében. Kántortanítónak tanult a Tanítóképzőben, majd Zalaegerszegen a Ságvári Gimnáziumba került ének-zenetanárnak. Hamarosan tanfelügyelő, majd ének-zene szakfelügyelő lett. 1957 és 1974 között vezette a zalaegerszegi Pedagógusok Művészegyüttese kórusát, mely később önállósodva Pedagógus kórus néven működött. A tiszta, természetes hangú éneklés híve volt. Kevés szabadidejében lelkesen gyűjtötte a régi, szépséges népdalokat, de nemcsak jegyzetfüzete és magnója számára. Nagy szeretettel adta tovább diákjainak, akik ma is szívesen emlékeznek a „nem éppen kistermetű Tóni bácsira”. Vajda József és id. Horváth Károly mellett ő volt a megye legjelesebb népzenekutatója. Keze alatt formálódott többek közt a híres Csatári Pávakör. Nyugdíjasként rendületlenül tanított a gellénházi Körzeti Általános Iskolában ének-zenét, délután énekkar- és citerapróbára várta a gyerekeket. Rádiószereplésre vitte őket és külföldi meghívásoknak tettek eleget. Fáradhatatlan és páratlan egyéniség volt!

Dr. Koplárné Dömötör Ilona

Mint volt kórustag, zongorakísérő vette át a Vegyeskart elődjétől. Kecskeméten született 1939. január 8-án. Egy darabig Nagykanizsán élt szüleivel, majd Zalaegerszegen tanult a Zrínyi Miklós Gimnáziumban. Tanárképző tagozaton végzett Pécsett, zongora-szolfézs szakon. A felsőfokú kórusvezetői tanfolyamot Budapesten végezte el a világhírű Párkai István keze alatt. A Pálóczi Horváth Ádám Zeneiskola zongora- és szolfézstanára. 1974-től lett a Vegyeskar karnagya. 17 évig bővítette finom ízlésével a kórus repertoárját. Dömötör Ilona 1991 májusában meglepetésszerűen lemondott. 2000 júniusában hunyt el, mindössze 61 évesen. Zalaegerszegen, az Olai-temetőben helyezték őt örök nyugalomra – a kórus gyászdalt énekelt, fejet hajtva karnagyi és emberi nagysága előtt.

Farkasné Perlaki Edit

A Zrínyi Miklós Gimnázium tanára 1991-ben vette át a Vegyeskar irányítását. Általános iskolai tanulmányait Zalaegerszegen, a Liszt Ferenc Általános Iskolában végezte. Az ott szerzett ismeretek, élmények végérvényesen meghatározták továbbtanulási elképzeléseit. A Zrínyi Miklós Gimnáziumban tett érettségi után a Pécsi Tanárképző Főiskola orosz-ének szakán folytatta tanulmányait. 1972-ben szerzett diplomát. Kezdő pedagógusként egy évig tanított a pókaszepetki Általános Iskolában, majd visszatért egykori alma materébe, a Zrínyibe. Farkasné Perlaki Edit 1995-ben, a hagyományos évadzáró koncerten búcsúzott el a kórustól.

Hajdu Sándor

Nagykanizsán született 1939. június 5-én. Zongora és trombita szakon végzett a győri Zeneművészeti Szakiskolában, majd a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában tanult zeneszerzést. Elvégezte a Zeneakadémia karnagyképzőjét is. Két évig a Színművészeti Főiskola és az Állami Balettintézet korrepetitoraként dolgozott. 1967-ben lépett be a híres Bergendy együttesbe. Nevéhez fűződik a legendás, immár slágerré vált Iskolatáska, a Bánatos dal és a Meddig tart egy szerelem c. dal. Jelentős színházaknál dolgozott, majd útja 1992-ben a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházhoz vezetett. 1995. augusztus 24-én kezdte meg karnagyi tevékenységét az elárvult kórusnál. Tartalmas „munkásévek” után sajnos egészségi állapota megromlott, őszi szívműtéte után 2013. december 30-án hunyt el. A karácsonyi koncerten – bár csak nézőként – még jelen volt. „Zseni volt, egy önzetlen ember, aki minden hangszert életre tudott kelteni” – nyilatkozta róla utóda.

Kovács Kata

2003 októberében vette át a karnagyi pálcát. Zalaegerszegen született 1976-ban. Zenei tanulmányait a Kilián György (a hajdani Liszt Ferenc) Általános Iskola ének-zene tagozatán kezdte, majd, a Zrínyi Miklós Gimnázium elvégzése után a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola ének-egyházzene, és a Pécsi Tudományegyetem ének-zene-karvezetés szakán folytatta. Két éven át volt a zalaegerszegi Városi Fiúkórus vezetője. 2002 óta korrepetitor és énektanár a Hevesi Sándor Színházban, 2004-től kisebb kihagyással korrepetitor a Griff Bábszínházban. 2005 óta hangképzést tanít, 2008 óta pedig zenés foglalkozásokat tart bölcsődés és óvodás korú gyermekek számára. Karnagysága elején új tagokat toborzott a volt Fiúkórusból, megerősödött a tenor és a basszus szólam. Fiatalos lendületével, kiváló szakmai felkészültségével, maximalizmusával fantasztikus produkciók születtek. Ez a lendület a mai napig tart.

A Zalaegerszegi Városi Vegyeskar országos szakmai minősítőkön elért eredményei

Ezüst Koszorú Diplomával	1967.
Arany Fokozat	1968.
Arany Fokozat	1970.
Arany Fokozat	1972.
Fesztiválkórus	1974.
Fesztivál Fokozat Diplomával	1976.
Fesztivál Fokozat Diplomával	1981.
Hangversenykórus	1989.
Hangversenykórus Cum Laude	1998.
Hangversenykórus	2006.